Sok villamosmérnöki szakember kíváncsi arra, hogy melyik felületkezelési eljárás a legtartósabb az UHV hálózati létesítményekhez, például az átviteli torony áramtoronyhoz és az alállomás-támogató rácsos torony rácsos tornyokhoz. A három fő antikorróziós módszer a acéltorony alacsony meleg horganyzás forró-mártásos bevonat, a cinkporozás és a festés, amelyek jelentős különbségeket mutatnak a szolgáltatási élettartamban és a felhasználási területeken. Ebben a videóban egy szemléletes összehasonlítást készítünk, hogy segítsünk Önnek a legmegfelelőbb antikorróziós megoldás kiválasztásában.

Minden teljesítményt szállító acéltorony hosszú ideig kint működik, így napfénynek, esőnek, savas és lúgos korróziónak, valamint szél- és homokkoptatásnak van kitéve. Különösen a bonyolult terepviszonyokat átjáró UHV (ultra magas feszültségű) távvezetékek esetében az antikorróziós réteg tartóssága közvetlenül befolyásolja a torony élettartamát és a villamos hálózat üzemeltetésének biztonságát. A bevonat a legegyszerűbb antikorróziós eljárás, amely egyszerű kivitelezésű és alacsony költségű. Csak beltéri berendezésekre és rövid távú projektekre alkalmas. A festékréteg rossz tapadási tulajdonságokkal rendelkezik, kültéri környezetben könnyen lehámlik és reped. Nehéz környezeti körülmények között 3–5 év alatt súlyosan megrozsdásodik, ezért a legrosszabb tartóssággal rendelkezik, és nem használható kritikus UHV- és alállomás-tornyokhoz.

A cinkporozás egy érett katóds védelmi technológia. A tornyok felületére fújt olvadt cinkréteg jobb korrózióállóságot biztosít, mint a bevonatok. Rugalmas megoldás részleges javításra és régi tornyok felújítására, széles körben alkalmazzák a hagyományos villamosenergia-hálózat karbantartásában, szolgálati élettartama 8–12 év. Azonban a cinkréteg vastagsága egyenetlen, és rossz a kopásállósága. A cinkréteg hosszú távon könnyen elkopik a szél és az eső általi mosódás hatására, ezért csak közepes minőségű villamosenergia-projektekre alkalmazható, nem pedig UHV (ultra magas feszültségű) kulcsfontosságú létesítményekre.

A forró-mázasítás az ipar szabványos folyamata az UHV átviteli tornyokhoz és a transzformátorállomások központi acéltornyaihoz. Az acéltoronyt egészben magas hőmérsékleten olvadt cinkbe merítik, így sűrű cink–vas ötvözet réteg keletkezik. Az egyenletes és erős bevonat kiváló kopásállósággal, időjárásállósággal és korrózióállósággal rendelkezik, így minden extrém munkakörülményhez alkalmazható. A szabványos forró-mázasított rácsos acéltornyok alacsony karbantartási igény mellett több mint 25 évig stabilan üzemelhetnek szabadban. A tartósság sorrendje: forró-mázasítás, cinkpor-felhordás, bevonat. Hosszú távú szabadtéri UHV- és transzformátorállomás-acéltornyok esetén a forró-mázasítás a legmegbízhatóbb és leggazdaságosabb megoldás.